Őszintén ? nem szeretem azt az értelmezést, mert a napraforgó az egyik kedvenc virágom. Nézegettem régi virágszótárakban, a lojalitást és állandóságot is szimbolizálja, egyben a beteljesületlen, boldogtalan szerelem és a szerelmi árulás, megcsalás jelképe is. A története röviden az, hogy egy nimfa beleszeretett Apollóba, a napistenbe. Apolló... egy másik nőt kedvelt, a nimfa elmesélte az affért a nő apjának, aki véres bosszút állt a lányon. Élve eltemette. Azt nem tudom, belőle lett-e virág, ha igen, azt nem szeretném otthonra, de Apolló az árulásért cserébe napraforgóvá változtatta a nimfát, aki azóta is az ő útját követi az égen.  
Szerintem felejtsük el ezt a mesét, és nézzük másképp a napraforgót. Számomra a napraforgó az optimizmus jelképe. Mindig a napot nézi, és soha nem veszi észre maga mögött az árnyékot. A nagy kerek feje olyan, mintha mindig nevetne.  A napraforgó egy fényőrült növény. Küldöm ezt a képet mindenkinek, akinek melegség hiányzik az életéből.